A napokban olvastam, hogy megjelent egy digitális tribute lemez, amelyen különböző, többnyire kevéssé ismert hazai zenekarok, előadók dolgoznak föl egy klasszikus Kispál és a Borz-albumot. Föl is rémlett bennem, hogy annak idején ugye volt már egy remixlemez, ahol szintén valami hasonló volt a koncepció, vagyis a "lemezeladási mutatók optimalizálását" célzó rádióbarát sound helyett inkább a kísérletezésen, az egyes tételek miszlikbe aprításán és újbóli összerakásán volt a hangsúly. Azon a lemezen helyenként egészen elborult átformálásokat is hallhattunk, melyek hallatán a megveszekedett Kispál-rajongók alighanem telibe hányták a mélynyomó ládát, és akik így tettek, nos, ők szerintem valahogy így lesznek ezzel a mostani dologgal is.
Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a Pluto zenekar.
Erre a bandára egy pár éve, az Elszabadulás tér című dalhoz készült videoklipjük kapcsán kezdtem felfigyelni, amit akkortájt nagyon bírtam: minimalista körítés volt, valami elképesztően csinos, lakótelepi panelnindzsa csajokkal, és olyan magától értetődő természetességgel helyettesítette be a ráfordított lóvéhegyeket a kreativitás, hogy szinte meg is feledkeztünk róla, hogy egy minimalizált költségvetésű produkciót látunk.
Most pedig nagyjából megint ez van: a Pluto által interpretált (az eredeti verziójában a korai, Faith-érabeli Cure-hangzást idéző, a Kispál-életmű egyik legszerethetőbb darabjaként tündöklő) Kicsi csillag az erőlködéstől mentes előadásmód ellenére (vagy éppen azért) lesz magasan a lemez legjobbja, mert arra a játékos pszichedéliára erősít rá, ami a Kispál-életműben egyébként is az egyik legfontosabb összetevőt jelentette. Egy kialakult, önálló hangzásvilággal bíró bandáról van tehát szó, tehetséges zenészekkel, és a karakteres ízeknek köszönhetően ez a (Nemes-i) kaftán is úgy áll rajtuk, mintha Lovasiék annak idején egyenesen rájuk szabták volna.
Ezt pedig a zenekari honlapról másoltam ide: egy igen impozáns nevekkel teli családfa, Nemes András és társainak (Dudás Zsombor, Horváth Gábor, Martinkó Tamás) öndefiníciója. Annál is inkább érdemes lesz figyelemmel kísérni a további pályamozgásukat, mert nekem az eddigiek alapján az jött le, hogy - a jelenlegi viszonylagos fölkapottság és a permanens MR2-s rotáció ellenére - ezek a csávók teljesen normális, hétköznapi arcok maradtak, akik tudják a helyüket a mai magyar pop-palettán, és ennek megfelelően kellő önbizalommal, de egyben a műfaj iránti vérprofi alázattal teszik a dolgukat; vagyis miközben nem veszik baromi komolyan magukat, a lehető legkomolyabban veszik azt, amit csinálnak. A létező legjobb kombináció...
06 - Pluto - Kicsi csillag by Holnaphoz Holddal
Legközelebb pedig október 5.-én, a budapesti Roham Bárban már három sör áráért megtekinthető, hogy mit tudnak élőben. Naná, hogy a hülyének is megéri!...